(Az egyes részek, hacsak másként nem jelezzük, páratlan oldalon kezdődnek.)

Borító

Kötött könyv esetén (hard cover, hibásan keményfedelű): a könyv első és hátsó (kötés)táblája és gerince.

A kötéstáblát előzéklapok rögzítik a könyvhöz.

Kartonált (puhatáblás) könyv esetén: a könyv első és hátsó fedele és gerince.

A két legfontosabb rész a borítócímlap és a hátsó borító.

Igényes kiadványnál védőborítót is kap a könyv. Az általában színes, fényes védőborító tipográfiája jelentősen eltér a kötéstábláétól.

A védőborító behajtott szélei a fülek, melyek a fülszöveg helyei. A puhatáblás fedélnek is lehet füle, ha az szélesebb, mint a könyv szélessége, és így visszahajtható.

A könyv gerincére a cím és a szerző neve kerül, valamint kerülhet a kiadó emblémája. A gerinc felirata a magyar hagyományok szerint alulról felfelé tart, az angolszász hagyomány szerint fordítva (így az angolszász könyvek gerince fekvő helyzetben olvasható). A magyar gyakorlattól magyar kiadvány esetén semmi esetre se térjünk el, mert így a könyvespolcon való böngészés közben kitörik az ember nyaka.

Járulékos részek (a főszöveg előtt)

Szennycímoldal – A könyv legelső oldala: szerző, főcím, kötet száma

Sorozatcímoldal – (ha sorozat) 2. oldal
Címoldal – 3. oldal (szerző, főcím, kiadó, kiadás éve, megjelenés helye)
Copyrightoldal – 4. oldal (ISBN számmal)

Főszöveg

Általában antikvából szedik; lásd: könyvbetűk. A főszöveg mindig páratlan oldalon kezdődik.

Járulékos részek (a főszöveg után)